Munkahelyi zajtérképezés

Munkahelyi zajmodell és zajtérkép készítése

A vizsgált üzemrészek és helyiségek teljes területére vonatkozó munkahelyi zajterhelés és belső téri hangterjedés ábrázolása a forrásadatok, illetve kiegészítő zajterhelési, zajkibocsátási és hangteljesítményszint mérési eredmények alapján.

• A munkahelyi zajtérkép a zajvédelem eszköztárában
• A munkahelyi zajtérképezés folyamata
• Munkahelyi zajtérkép készítése számítógépes zajtérképező szoftverrel
• Munkahelyi zajtérkép készítése műszeres vizsgálati eredmények alapján

A munkahelyi zajtérkép a zajadatok kezelésének és ábrázolásának egyik legpraktikusabb formája, mely térinformatikai rendszerbe integrálja az adott célfeladatnak megfelelő helyszíni munkahelyi és zajadatokat. A számítógépes modellezés és elemzés segítségével igen nagy pontossággal meghatározható egy adott területre, illetve adott zajforrás-rendszerre vonatkozóan a várható zajterhelés alakulása a számítás bemenő adatainak ismeretében.

A munkahelyi zajtérkép a zajvédelem eszköztárában

• Előzetes akusztikai tervezés (prevenció/predikció) 
  • a várható kockázatok becslése
  • nem létező vagy összetett helyzetek modellezése és elemzése
• Munkahelyi kockázatok kezelése 
  • munkavédelmi elvárások teljesítése
  • munkahelyi zajexpozíció értékelése
  • kockázatértékelés
  • intézkedési terv készítés
  • hosszú távú zajvédelmi stratégia készítése
• Munkahelyi zajcsökkentés tervezése (modellezés/méretezés) 
  • a lehetséges műszaki zajcsökkentési megoldások modellezése
  • összetett helyzetek és megoldások elemzése

A munkahelyi zajtérképezés folyamata

Munkahelyi (belső téri) zajtérkép alapvetően kétféle módszerrel készíthető:

• számítással (szoftveres zajtérképezéssel és belső téri terjedési modellezéssel)
• méréssel (műszeres vizsgálatokkal és a vizsgálati eredmények grafikus ábrázolásával)

A két különböző eljárás közötti különbséget az alábbi táblázat ismerteti:

Munkahelyi zajtérkép készítése számítógépes zajtérképező szoftverrel

A számítással történő belső téri terjedési modellezés alapvetően hasonló a környezeti zajtérkép készítéséhez. A zajforrásadatok ez esetben is hangteljesítményszint adatok, azonban a méretek jelentősen eltérnek a környezeti zajtérképhez képest. A hatásterület bevitele háromdimenziós digitális alaptérképpel történik, mely a zajtérkép alapját adja. A térképműnek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:

• az egész területre vonatkoztatva teljes körű, azaz szakadásmentes
• a végtermék digitális (elektronikus) formátumú
• strukturált, rétegekre szervezett, színes, poligonizált és minden elemében háromdimenziós
• a térképmű pontossága 0,5–2 méter

Az alaptérkép tartalmazza a zajforrások, valamint a zaj terjedését befolyásoló egyéb objektumok és tereptárgyak morfológiai jellemzőit, adatait. Az aktuális munkahelyi zajállapotot zajterhelési (zajimmissziós) térképen ábrázoljuk, amely a vizsgált területen, a zajforrások által okozott zajterhelést a megítélési időkre vonatkoztatva mutatja be isophon-görbés ábrázolással. A zajmodell pontossága általában ±2,5 dB(A).

A zajtérkép az erre a célra fejlesztett speciális zajtérképező szoftverrel készül. A fent felsorolt bemenő adatokat a szoftverben felépített modell elemeihez rendeljük, amely a kiválasztott előírásban részletezett módszer szerint a terület rácspontjaiban kiszámítja a zajterhelést, majd interpolációs eljárással meghatározza a terület azonos hangnyomásszintű görbéit.

A belső téri modell létrehozásához, valamint a munkahelyi zajtérkép elkészítéséhez az IMMI Premium verziójú zajtérképező szoftvert használjuk (S72/603 FONOR Kft. licenc).

 Munkahelyi zajtérkép készítése műszeres vizsgálati eredmények alapján

Az üzemi zajtérkép készítéséhez zajszint forrásadatok felvétele szükséges, melynek keretében a mérendő objektumot (helyszínt) rácspontokra osztjuk fel, olyan referencia pontokkal, amelyek könnyen reprodukálhatók (például oszlop-, ablak-, vagy gépsorok). Nagyobb üzemrészekben, ahol a berendezések ritkábban vannak telepítve, a rácspontok maximum 10-20 méterre lehetnek egymástól. Olyan helyeken, ahol a berendezések sűrűbben vannak, a rácspontok egymástól maximum 3-6 méterre lehetnek. Minden rácspontnál el kell végezni a zajmérést.

A méréseknek jellemzőnek kell lennie a normál üzemi tevékenységre. A nem az általános üzemállapothoz tartozó események, mint például targonca elhaladása, vészjelző, vagy ipari sziréna megszólalása, nem lehetnek benne az adott vizsgálati pont mérésében (ezeket a nem várt eseményeket külön feljegyezzük és figyelembe vesszük a kiértékelésnél).

Valamennyi mérési ponton elvégezzük az egyenértékű A-súlyozott hangnyomásszintek mérését, a vizsgálatsorozat eredményeit összegyűjtjük és kiértékeljük. A vizsgálatokat az MSZ 18150-2:1984 szabvány szerint végezzük. A mérés időtartamának elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a mérés jól reprezentálja a zajt az adott mérési ponton.

Raszteres színezett zajtérkép (kontúrtérkép) készítése

A raszteres színezett zajtérkép (kontúrtérkép) 5 dB-es, vagy a Megrendelő igényei szerint meghatározott lépésközzel, átlagosan 3x3 méteres raszter-osztásban ábrázolja az üzemi zajterhelés mértékét. Minden mérőpont zajszintjét be kell írni a mérőpontokra. A térképeket számítógépen készítjük olyan formátumban, hogy a Megrendelő számítógépein megjeleníthető legyen (PDF, JPEG, TIFF, vagy egyéb raszteres grafikai formátumban).

Interpolációs isophon görbe jellegű zajtérkép készítése (opcionális lehetőség)

A vizsgálati eredményeket a zajtérképen az azonos szintértékeket folyamatos vonallal összekötő isophon görbék segítségével ábrázoljuk, a köztes (virtuális) vizsgálati pontokat interpolációs, illetve extrapolációs számítási eljárással határozzuk meg számítógépes szoftver segítségével. Az isophon görbéket általában ugyanúgy 5 decibelenként kell felvenni, de ettől a feladatnak megfelelően el lehet térni. A zajszint nagyságát a zajtérképen színekkel jelöljük, melyeket az MSZ ISO 1996-2:1995 szabvány szerint alkalmazunk, de ettől eltérő, a Megrendelő igényeinek megfelelően kialakított színjelölés is alkalmazható.